Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Angyalok

 

 

Csabai Andrea:

Angyalok

 

Az Isten csendjébe mártom a tollam,
minden kis csillag az ölembe pottyan,
szemébe nézek az égi áldásnak,
időről időre szívemhez szállnak
az angyalok.
Időről időre szívemhez szállnak,
megőrzik a lombját az ősi fáknak,
ihletből ihletbe csobban a lélek,
az Isten csendjébe halkan belépnek
az angyalok.
Az Isten csendjébe halkan belépnek,
a felhők kékjében egymásra néznek,
álmokat visznek a hegyeken túlra,
az Isten csendjéből szórnak az útra
az angyalok.

Az Isten csendjéből szórnak az útra,
mosolygó patakot hagynak a múltra,
belőled eredő lírai sóhaj,

s míg Isten csendjébe mártom a tollam,
minden kis csillag az öledbe pottyan,
szemébe nézel az égi áldásnak,

időről időre szívedhez szállnak
az angyalok.